Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar alkotmány-és jogtörténet, önellenőrző kérdések I. szemeszter

2010.02.18
1.        Mit nevezünk patrimoniális királyságnak? (Cs. 40.)
Korai feudális államforma, amelyben a hatalom alapja a földbirtok volt. A legnagyobb földbirtokos a király. A király, ill. az állam bevételeit nagyrészt a királyi birtokokból származó jövedelmek jelentették.
2.    Hogyan lehetett a rabszolgákat felszabadítani? (Cs. 41.)
Dusnok: végrendeletileg felszabadított rabszolga, aki ennek fejében szolgálattal tartozott valamely egyházi intézménynek, amit nem hagyhatott el.
Asylum: egyházi menedékjog, amely alapján az egyházi intézménybe menekült bűnöst mentesíti a büntetés alól, de a menekülő nem hagyhatta el az intézményt.       
A felszabadított rabszolgát így a földhöz kötötték, viszont a megtermelt termény egy részét meghagyták neki.
3.         Mit jelent a ducatus intézménye? (Cs. 41-42.)
Hercegi hatalom. Az Árpádok idején többször előfordult, hogy a király (Salamon, Géza, László) hatalmát megosztotta testvérével, unokatestvérével, aki ún. hercegi hatalmat kapott. Ez a hatalom a királyság egy meghatározott területére (Erdély, Szlavónia) terjedt ki.
4.                Mutassa be az ifjabb királyság intézményét! (Cs. 42.)
Előbb II. András, majd IV. Béla megosztotta a hatalmát fiával oly módon, hogy a fiút ifjabb királlyá koronáztatta. Az ifjabb király külön udvartartással rendelkezett. Rendelkezett királyi hatalommal is: jogot szolgáltatott, adományozott. Az ifjabb király intézménye abban különbözött a királyétól, hogy az előbbi átmeneti volt, nem öröklődött.
5.                Mit jelent az immunitas? (Cs. 44.)
 A világi- vagy egyházi birtok privilégium útján függetlenné válik a központi hatalomtól. Önálló bíráskodási és szolgáltatás beszedési jogot nyer a nagybirtokos, ami által a központi hatalom viszont kiszorul a birtokról.
6.                Mit jelent a manus mortua? (Cs. 44, 71-72.)
Az egyházi birtok többé semmi módon nem juthatott vissza a király tulajdonába. A hűtlenné vált egyházi nagybirtokos javadalmai sem a királyra, hanem az egyházra szálltak vissza.
7.                Jellemezze röviden a rendek kialakulását! (Cs. 44-45.)
Az első rend a főpapoké volt. 1222-ben a papi bullában II. Andrástól rendi privilégiumokat kaptak. Hatalmuk alapját az I. Istvántól, valamint a későbbi királyoktól kapott adománybirtokok jelentették. A manus mortua garantálta a birtokok, és ezzel együtt a jövedelmük folyamatos növekedését. A birtokvagyon növelése mellett az önrendelkezés megszerzésére és a világi befolyásuk növelésére is törekedtek. Így például II. István idején elérték, hogy a főpapi székek betöltése az invesztitúra helyett kánoni választással történt.       
A XIII. sz-ban kialakult következő rendet a világi nagybirtokosok alkották, akik egyrészt a honfoglaló nemzettségek leszármazottai, valamint az adománybirtokokkal jutalmazott betelepített lovagok leszármazottai voltak. A nagybirtokosok alapvető törekvése volt a földterületeik növelése, amelynek több módjával igyekeztek élni: királyi adományként, királyi serviensek, várjobbágyok birtokainak erőszakos, vagy más módon történő bekebelezésével. 
A harmadik rendet a király szolgálatában álló katonáskodó birtokos réteg (serviens regis), a várjobbágyok, valamint más egyéb kisebb birtokkal rendelkező elemek alkották a nemesi rendet (nobilitas).
8.                Milyek voltak a trónbetöltés elvei a korai feudalizmusban? (Cs. 47.)
 A korai feudális államban nem volt szabályozva, aminek a következménye gyakori trónviszály volt. Jellemzően a senioratus érvényesült, ami az uralkodóház legidősebb férfi tagjának trónra lépését jelentette. E mellett a primogenitura volt a másik elfogadott és alkalmazott trónutódlási mód, amikor a király elsőszülött fia örökölte az uralkodói címet.
9.                Mutassa be a királyi tanács szerepét a patrimoniális királyság időszakában! (Cs. 46-47.)
A királyi tanács volt a király legfőbb központi szerve. A tanácsot a király családtagjai, a rendek képviselői, a főméltóságok és a megyésispánok alkották. A tanácsban helyet kaptak annak a vármegyének a világi és egyházi képviselői is, ahol az udvar éppen tartózkodott. A szerepe tanácsadó jellegű volt.
10.           A tárnokmester és az udvarbíró jogköre a XIII. század végéig. (Cs. 48-49.)
 A tárnokmester jogköre a XIII. sz. végéig: Kezdetben a különböző gazdasági ágakért felelős tárnokok felügyelője volt, de később már az udvar gazdasági ügyeinek az irányítója. Kezelte a királyi birtokokból, regálékból és a városoktól származó jövedelmeket és felügyeletet gyakorolt azok fölött. Felügyelte továbbá a királyi városokat, ahol később bíráskodási jogkört is kapott.         
Udvarbíró: A király távollétében – annak helyetteseként - az udvari ügyekben bíráskodott. E mellett pénzügyi feladatai is voltak, ő kezelte a királyi kamarát. Az Aranybulla a bíráskodási feladatkörét kiterjesztette az egész országra -> országbíróvá vált.
11.           A nádor jogköre a korai feudalizmusban. (Cs. 48.)
A királyi tanács után kialakuló első központi tisztség volt. Eleinte az udvari vitákban döntő királyi megbízott volt (udvarispán, nádorispán). Az udvar ügyeinek irányítója (a király akaratának végrehajtójaként) és felügyelője volt: gondoskodott az udvar ellátásáról; összegyűjtötte és kezelte az udvar bevételeit; felügyelte az udvar kezelésében lévő birtokokat; a milesek (udvar szolgálatában álló katonák) parancsnoka volt. 
Később a király helyettese, először csak az udvarban, de később már az egész országban (bíráskodás, hadvezetés).
12.           Milyen udvari méltóságokat ismer a magyar királyság kezdeti időszakában? (Cs. 49.)
Nádor, udvarbíró, tárnokmester, kancellár, kápolnaispán.
13.      A királyi kápolna feladatköreinek bemutatása. (Cs. 48.)
Az udvari szakrális feladatokat látta el. Tagjai az udvari papság. élén a kápolnásispán állt.
14.      Jellemezze a Szilveszter-bullát! (Cs. 40.)
 Szilveszter pápa apostoli áldás levele, mely kíséretében szent koronát küldött István fejedelemnek, amellyel királlyá koronázták. A pápa támogatásának természetesen – többek között – feltétele volt a keresztény egyházszervezet kiépítése.
15.Ismertesse a Cluny reformtörekvéseket! (Cs. 51.)
 Az egyházi erkölcs visszaállítására, az egyházi vagyon megóvására és a pápai hatalom növelésére irányultak. Ennek érdekében az elvilágiasodó szervezetben szigorúbb szabályokat vezettek be, amivel egyrészt megszüntették a főpapi tisztségek, és egyházi javak megvásárolhatóságát (szimonia), bevezették a papi nőtlenséget, és igyekeztek elérni, a papi bíráskodást és a kánoni választást.
16. Sorolja fel és mutassa be a király egyházkormányzati jogkörét! (Cs. 51-55.)
- egyházszervezési jogkör: I. István uralkodása idején volt a legjelentősebb ennek gyakorlása, de később László és Kálmán idején is történtek jelentős intézkedések. E jogkör keretében építették ki és szervezték meg az egyházszervezetet (területileg és hierarchikusan), érsekségeket, püspökségeket és szerzetesmonostorokat alapítottak.
- az egyházi bevételek rendezése: ezt egyrészt adókkal (decima), valamint birtokadományokkal, és monopoljogok adományozásával biztosították;           
- javadalombetöltési jogkör, ami először az invesztitúra volt (a király jelölte ki a tisztséget betöltőt), majd azt a XII. sz-tól felváltotta a kánoni választás, amikor a királynak már csak jóváhagyási joga volt,
- kegyúri jog: az egyház által is elismert az egyházalapítót (és utódait) megillető jog, amely alapján a kegyúr széküresedés esetén jelöltet állíthatott a tisztség betöltésére. A jelölést az egyházi hatóság hagyta jóvá;         
- egyházi törvényhozás: I. István korában még többnyire királyi jogkör volt, de később a papi rend kiváltságként megkapta a törvénykezés és bíráskodás jogát;
17.           Mutassa be az 1222-es papi aranybullát! (Cs. 54, 72.)
Papi aranybulla: II. András hozta 1222-ben. Legfontosabb rendelkezései a papi rend kiváltságainak rögzítése: egyházi bíráskodás, adómentesség, törvénykezés;
18.           Mit jelent az a kifejezés, hogy privilegium fori? (Cs. 54.)
A törvénykezési kiváltság szerint világi bíró egyházi személyt nem idézhetett perbe. Az egyházrend tagjainak előjoga, mely szerint mind polgári, mind büntető ügyekben nem a világi, hanem saját egyházi bíróságaik alá tartoznak.
19.           Milyen új adóbevétel volt az ún. kamara haszna? (Cs. 55.)
I. András korától kezdve a forgalomban levő pénzt évenként beváltották, és az ebből származó haszon (az ún. lucrum camerae) a királyi kincstár bevételeit növelte. A 12. században ez a kényszerbeváltás egyben pénzrontást is jelentett, és emiatt egyre rosszabb minőségű, felirat nélküli, ezért uralkodók személyéhez nem köthető pénzeket bocsátottak ki.
20.           Mit jelent a descensus? (Cs. 56.)
Királyi megszállási jog, ami a király és kíséretének vendégül látását jelentette.
21.           Mit jelent a collecta? (Cs. 56.)
A descensus pénzbeni megváltása.
22.           Mutassa be Kristó Gyula nézeteit a vármegye kialakulásával kapcsolatban! (ea.)
A magyar vármegyék megszervezésének alapjául a terület lakóitól, vagy a szomszéd népektől ellesett minták szolgáltak. Erre utal a megye szó szláv eredete.
23.           Mutassa be Győrffy György nézeteit a vármegye kialakulásával kapcsolatban! (ea.)
A megyék előzményei a körülhatárolt törzsi, illetve nemzetségi szálláshelyek voltak. A területek között főleg természetes akadályok jelezték a határt, de olykor mesterséges jeleket is alkalmaztak. A vezérek és törzsfők általában a folyókat jelölték meg területük határaiként. A területen kétféle szálláshely volt, egy téli és egy nyári. A téli szállás központjában állt a törzsfő vagy a nemzetségfő vára, amely a környező területekkel az adott törzs vagy nemzetség ideiglenes központja volt, politikai és gazdasági szempontból egyaránt.
24.           Jellemezze a megyésispán jogkörét! (Cs. 57.)
 A vármegye élén álló tisztviselő, akit a király választott és nevezett ki a vármegye ügyeinek intézésére. A várispán kormányozta a királyi birtokokat, begyűjtötte a királyi jövedelmeket.   Ő volt a várkatonák vezetője és a vármegye bírája. Ha a király és az udvar a várban tartózkodott, akkor gondoskodott azok ellátásáról.
25.           Mutassa be királyi vármegye szervezetét! (Cs. 57-58.)
 A vármegye élén a várispán állt, ő volt a megye első számú tisztviselője: gondoskodott a királyi bevételek begyűjtéséről, a megye katonai vezetője és a várnépek bírája. Az ispánt távollétében az udvarispán helyettesítette. Az ispán katonai segítője volt a hadnagy és a várnagy. Az ispánt a király, a többi tisztviselőt pedig az ispán jelölte ki.
26.           A városok szervezete a korai időszakban. (Cs. 58-59.)
A legfőbb városi tisztség a bíró (judex) volt. A város igazgatását a bíróból és 12 (vagy kisebb városokban kevesebb) esküdt polgárból álló tanács látta el. Egyes ügyekben (pld. tisztviselőválasztás) még községi gyűlésen döntenek, de más ügyekben, mint pld. polgári cím adományozás, bíráskodás, a tanács dönt.
27.           Mit nevezünk a falu füstjének? (Cs. 60.)
 A faluban található központi hely, ahol a közösség főbb ügyeit intézték: egyházi, közigazgatási és bíráskodási feladatokat. Nevét valószínűleg onnan kaphatta, hogy korábban itt őrizték a falu tüzét.
28.           Mutassa be a vajda jogkörét! (Cs. 61.)
 Az Erdélyi igazgatás élén álló tisztviselő volt, akit a király nevezett ki. Erdély területén – a király után – a legfőbb hadúr és bíró, de hatásköre nem terjedt ki az erdélyi szászokra és székelyekre. Feladata volt még a királyi bevételek begyűjtése. Komoly jövedelemmel rendelkezett: részesedett a királyi adókból, vámbevételekből, valamint a bírói tevékenysége során beszedett pénzből.
29.           Mi volt a feladata a székelyek ispánjának? (Cs. 61.)
A Székely székek élén álló tisztviselő volt a székelyispán, akit a király nevezett ki a magyar, vagy erdélyi (de nem a székely) előkelők közül. Elsősorban katonai tisztség volt, ő vezette hadba a székelyeket és felelt a hadkészségükért. Ő volt a székelynemzetgyűlés elnöke. Jogszolgáltatási hatáskörében eljárva a széki bíróságok fellebbviteli fóruma volt, amely feladatot bírótársakkal tartott közgyűlésen elnökölve látott el.
30.           Mi volta közigazgatás és a az igazságszolgáltatás szerve Erdélyben? (Cs. 61-62.)
Az Erdélyi közigazgatás és igazságszolgáltatás szerve a szék volt. Az önkormányzat élén a hadnagy állt, ő volt a székgyűlés elnöke. A hadnagy a nemzetségek fejei közül került ki. Ellenőrizte a szék hadkészültségét és vezette a hadat.  
Minden széknek volt bírája, aki előbb a hadnaggyal, később az esküdtekkel együtt ítélkezett.
31.           A Diploma Andreanum legfontosabb rendelkezései. (Cs. 62., 119.)
 II. András magyar király kiváltságlevele rögzíti a szászok letelepedésének kormányzati jogrendjét a Királyföldön. Rögzítette, hogy a szászok a királyon kívül kizárólag a (király által kinevezett) szebeni ispán joghatósága alá tartoznak. Kisebb ügyekben saját maguk bíráskodhattak. Nagyobb ügyekben a szebeni ispán, vagy a király által kiküldött bíró ítélkezhetett felettük. Tisztviselőiket maguk választották és a király elrendelte, hogy szász területen más nép fia nem szerezhetett földbirtokot. Nem fizettek vámot és volt vásártartási joguk. Évente 500 márka finomezüstöt kellett fizetniük a királynak. Ha a király hadba vonult akkor támadó hadjárathoz 100, védekezőhöz pedig 500 katonát kellett kiállítaniuk. Ha a sereget főúr vezette, akkor pedig 50 katonával kellett hadba vonulniuk. A fentieken kívül még descensussal tartoztak a királynak.
32. Mit értünk jogforrások alatt? (Cs. 65., gy. ea.) A jogtörténeti tudomány elsősorban a jog megjelenési formáit érti alatta. Egyébként a fogalom a jogszabályokat létrehozókat is jelöli.
Szokásjog: A szokásból alakult ki, ami a nép közmeggyőződésén alapuló szabály(rendszer). Tartalmazza a közösség által elvárt, elfogadott magatartásformákat és az azok megsértése esetén alkalmazott szankciókat. A szokás úgy vált jogi normává, hogy az állam a maga eszközeivel segítette a normák érvényre jutását.         
A szokásjog íratlan szabályként élt, amit a bíróságok úgy tudtak érvényesíteni, hogy a perben részt vett a közösség egy, vagy több öregebb megbecsült tagja (probi viri), aki a közösség szokásjogát ismerte és tanúsította.
A szokásjog – az íratlanjellegből adódóan – rugalmasan követni tudta a társadalmi, gazdasági változásokat. A történelem során több országban készítettek írott szokásjogi gyűjteményt (pld. Werbőczy), amiknek komoly hatása volt az igazságszolgáltatásra.   
Törvény: Az állam legfontosabb írott jogszabálya. A korai feudális korban a király hozta a királyi tanáccsal történt konzultáció után. Akkor még nem a mai értelemben vett tematikus jogszabály volt, hanem a király az egy alkalommal meghozott döntéseit egy közös oklevélbe (decretum) foglaltatta és pecsétjével szentesítve kihirdettette.          
Privilégium: A dekrétum általános hatálya alól vonja ki a kedvezményezett személyt, vagy csoportot, vagy kiváltsággal ruházza fel azokat.       
Formáját tekintve oklevél, amely – a korai feudális korban - megjelenésében nem különbözik a törvénytől. A kor egyik legismertebb ~-a a Diploma Andreanum volt (1224. II. András) , ami a szászok kiváltságait biztosította.
33.Mutassa be a szokásjog szerepét a korai időszakban! (Cs. 65-66., gy. ea.)
 A közösség által elvárt, elfogadott magatartásformákat és az azok megsértése esetén alkalmazott szankciókat tartalmazó szokás azzal vált jogi normává, hogy az állam a maga eszközeivel segítette a normák érvényre jutását. A szokásjog íratlan szabályként élt, amit a bíróságok úgy tudtak érvényesíteni, hogy a perben részt vett a közösség egy, vagy több öregebb megbecsült tagja (probi viri), aki a közösség szokásjogát ismerte és tanúsította.
34.Ismertesse az Intelmek legfőbb rendelkezéseit! (Cs. 67, gy. ea.)
I. István írta Imre fiának. Sokáig törvénynek tartották, bekerült a Corpus Juris Hungariciibe. Az írás valójában nem törvény, hanem az uralkodó kötelességeit összefoglaló írás.
35.Mit nevezünk dekrétumnak? (Cs. 66., gy. ea.)
 Mit nevezünk dekrétumnak? A törvény a korai feudális korban még nem a mai értelemben vett tematikus jogszabály volt, hanem a király az egy alkalommal meghozott döntéseit egy közös oklevélbe (decretum) foglaltatta és pecsétjével szentesítve kihirdettette.
36.Mutassa be I. István, I. László és Kálmán törvényeit! (Cs. 67. gy. ea.)
 I. István törvényei (2 tvkönyv maradt fenn): Magyar állam és egyház megszervezése és az azokkal kapcsolatos problémák jogi megoldása.           
I. László törvényei: (3 tvkönyv maradt fenn): Feudális tulajdon védelme, pogányság felszámolása,       
Kálmán törvényei (2 tvkönyv): Feldolgozta, továbbfejlesztette I. István egyes törvényeit. Szabályozta a keresztények és zsidók jogügyleteit.
37.           Melyek voltak az I. Aranybulla legfontosabb rendelkezései? (Cs. 68., gy. ea.)
 II. András a serviensek és a vármegyék középnemességének nyomására azok jogait, kiváltságait törvénybe foglalta.
Korlátozta a királyi birtokok eladományozását. A király kötelezettséget vállalt az évenként Székesfehérváron megtartandó törvénylátó nap tartására, ahol a serviensek lehetőséget kaptak sérelmeik előterjesztésére. A király servienst bírói ítélet nélkül el nem fogathatta, adót tőle nem szedett és külföldi hadjáratra fizetség ellenében hívhatta.
38.Mit jelent és hol fordul elő a ius resistendi et contradicendi? (Cs. 68.)
 Az ellenállás és ellentmondás joga. A nemeseknek az Aranybulla záradékában biztosított joga, amely akkor illette meg őket a királlyal szemben, ha az a törvényt nem tartotta be.
39.Mutassa be a privilégiumokat! (Cs. 69., gy. ea.)
nemesi kiváltságok:     
- senki másnak csak a törvényesen megkoronázott királynak joghatóságában áll;        
- csak lopás, rablás, gyilkosság és nemi erőszak közbeni tettenérés esetén tartóztathatták le, különben csak jogerős bírói ítélet birtokában lehetett megfosztani meg a személyes szabadságától; 
- adómentesség;          
- ellenállás és ellentmondás joga (jus resistendi et contradicendi)
40.Határozza meg a rendek fogalmát! (Cs. 71.)
 A feudális társadalom azonos kiváltságokkal rendelkező csoportja.
41.Milyen kiváltságos rendeket ismer? (Cs. 72.)
A korai feudális államban négy kiváltságos rend alakult ki: főpapok, főurak (nagybirtokosok), nemesek és a szabad királyi városok lakói.
42. A főpapok külön előjogai. (Cs. 73.)
- privilegium fori: egyházi bíróság jogszolgáltatása alá tartoztak, az ingatlanviták kivételével alperesként világi bíróságra nem idézhették őket. Viszont felperesként világi személy ellen kizárólag világi bírósághoz fordulhattak.       
- egyházi önkormányzat joga;  
- magasabb vérdíjuk volt, az esküjük többet ért;         
- fejvesztési ítélet alá nem vonhatók;    
- perben – eskü helyett – a lelkiismeretükre hivatkozva nyilatkozhattak;
43.           Jellemezze a dézsmát! (Cs. 73.)
A főpapság egyik jelentős bevételi forrása volt. A ~-t sokáig (XV.) még a nemeseknek is meg kellett fizetnie. A főpapok a pillanatnyi érdekeiktől függően a tizedet hol terményben, hol pénzben kérték, amely komoly elégedetlenséget váltott ki.
44.           Hogyan részesedett az alsópapság az egyházi jövedelmekből? (Cs. 74.)
 Az alsópapság (plébániák) a főpaptól eleinte megkapták a beszedett decima egynegyedét (quarta), majd ezt a hányadot később egytizenhatodra (sedecima) mérsékelték.
45.           Kiket neveztünk veri barones-eknek, és kiket barones solo nomine-nek? (Cs. 74.)
Veri barones: Azok a bárók (főurak), akik valamilyen országos, udvari, vagy valamilyen főtisztséget töltöttek be. Ez a „báró” elnevezés szűkebb értelmezése.           
Barones solo nomine: Olyan világi nagybirtokosok, akik nem viseltek ugyan hivatalt, de hatalmas földbirtokaik, jövedelmük, illetve vagyonuk következtében részt vettek a politikában, az ország irányításában (pld. királyi tanácsban).
46.           Az una et eadem libertas elve. (cs. 77.)
Az una et aedem libertas elve: Lajos 1351:11. tc. kimondta a nemesi renden belüli jogegyenlőséget, amely a nemesek régi törekvése volt. Ez az egyenlőség azonban a gyakorlatban sosem valósult meg. A nemességen belüli jelentős vagyoni különbségek miatt ez a törvényi rendelkezés nem volt hosszú életű.
47.           Milyen rétegeket foglal magába a nemesség? (Cs. 77-78.)
 A nemesség összetétele:         
1. megyei nagybirtokosok:       10-40 falu, családi vár (kb. 40-50 volt)          
2. középbirtokosok:     4-10 falu, 10-20 ezer hold birtok (kb. 400-500 volt)  
3. birtokos kisnemesek:           1-2 falu, (kb. 8-10.1000 volt) 
4. parasztnemes v. kurialista     egy telek, (kb. a nemesség 2/3-a)       
5. birtok nélküli (címeres) nemesek     
A vagyoni különbségek természetesen meghatározták a hatalomból való részesedést is. A tehetősebb 1. és 2. csoport vett részt az országos és a megyei politikában: az ogy. követek közülük kerültek ki, meghatározó szavuk volt a megyei közgyűlésben, valamint közülük kerültek ki a megyei tisztviselők.
48.           Mutassa be a köznemesi párt szerepét! (Cs. 78.)
 A köznemesi párt: Mátyás halála után egyes bárók és megyei nagybirtokosok a politikai hatalomban való nagyobb részvételért, a bárók hatalmának csökkentéséért összefogtak és közösen lépek fel.
49.           Kiket neveztünk familiárisnak? (Cs. 79-80.)
 Familiáris: a világi, vagy egyházi nagybirtokossal személyes függőségben álló (többnyire) szegényebb nemes, esetleg nem nemes, aki fizetség fejében valamilyen szolgálatot vállalt. Többnyire szerződésen alapuló viszony volt, de előfordult, hogy valakit akarata ellenére kényszerítettek munkára és ellenszolgáltatást sem kapott.        
Erős függőséget jelentett, a familiáris a hűbérúr joghatósága alá tartozott, ami a nemesek esetén azt is jelentette, hogy önként lemondtak arról a rendi kiváltságukról, hogy kizárólag a király joghatósága alá tartoznak.
50.           Kiket neveztünk predialisnak? (Cs. 80-81.)
Predialis: adománybirtok, amelyet a hűbérúr a familiárisának átengedett annak szolgálatai fejében. A szolgálat és a birtok öröklődő volt, amely hűtlenség, vagy magszakadás esetén visszaszállt a hűbérúrra.
51.           Mutassa be a kilencedre vonatkozó rendelkezéseket! (Cs. 83.)
 A kilenced a földművelő jobbágyok terménybeszolgáltatási kötelezettsége volt, amelyet az 1351:6. tc. tett széles körben kötelezővé. A tv. előírta, hogy a jobbágyoknak a megtermelt termény, bor kilencedét be kellett szolgáltatniuk a földesuruknak. A tv. a földesurakat pedig a terményadó beszedésére kötelezte azért, hogy azok ne tudják egymás jobbágyait elcsalogatni a beszolgáltatás csökkentésével, vagy elengedésével. Büntetésként a földesúr által elengedett beszolgáltatást a király szedethette be saját javára.
52.           Kiket neveztünk kondicionáriusoknak? (Cs. 83.)
Kondicionárius: Az a paraszt, akik meghatározott feltételekkel teljesítettek szolgálatot a földesuruknak.
 
53.           Milyen rendelkezéseket tartalmaztak az 1514-es megtorló törvények? (Cs. 84-85.)
1514. évi megtorló tv-ek: a jobbágyok jogfosztását, úrbéri terheik előírását tartalmazták, amelyek az alábbiak voltak:
- 100 dénár – vagy ha korábban több volt, akkor azzal megegyező összegű - földbérlet,        
- heti 1 nap robot, amelynek tartalmát a földesúr határozta       meg (földmunka, kézműves munka, ház körüli tevékenység, stb.),   
- terménybeszolgáltatás (tized az egyháznak, kilenced a földesúrnak), 
- fegyverviselés megtiltása,      
- paraszti származású személy nem lehetett főpap,       
54. Sorolja fel a városok kiváltságait! (Cs. 87.)        
- lakosai polgárok, nem jobbágyok, akik a király fennhatósága alá tartoztak,  
- elöljáróikat, plébánosukat maguk választhatták,        
- önkormányzati jog (igazgatás, jogszolgáltatás), ennek keretében rendeletalkotási jog,           
- polgári cím adományozása,   
- földesúri jogok (állattartás, vámszedés, italmérés, stb.),        
- vásártartási jog,        
- árumegállítási jog.     
- követeket küldhettek az országgyűlésbe,      
- a királynak évente egy összegben pénzben fizetett adót.
55. Melyek voltak a városi polgárok legfontosabb személyes kiváltságai? (Cs. 87-88.)
- személyes szabadság a városon belül,           
- ítélet nélkül nem lehetett elfogni,        
- városi joghatóság alá tartoztak,         
- társadalmi rangjuk (vérdíj, eskü értéke) a nemesekével megegyezett,
- végrendelkezési jog, magszakadás esetén a vagyon a városé lett,      
- nem tartoztak közmunkával, beszállásolással (descensus).
56. Hogyan szerezhetett valaki városi polgárjogot 1526 előtt? (Cs. 88.)           
A kérdésben a városi tanács döntött. Alapfeltétel volt, hogy a kérelmezőnek legyen saját ingatlana a városban, de a tanács további feltételt is támaszthatott a helyi viszonyoktól függően.  
 
 
57.             Mutassa be a céhek önkormányzatát! (Cs. 89.)
 A céhek ún. céhlevélben fektették le a szervezetükre és a működésükre vonatkozó fontosabb szabályokat, amiket maguk állapítottak meg. A céhlevelet a király, vagy a nádor hagyta jóvá.        
A tagok fölött önállóan bíráskodtak, de az ítélet ellen a városi tanácshoz lehetett fellebbezni.
58.             Az értelmiség szerepe a rendi Magyarországon. (89-90)
Az értelmiség szerepe a rendi Magyarországon: A XIV. sz-ban a korábban meglévő egyházi értelmiség (klerikusok) mellett megnőtt a világi értelmiség jelentősége.
A korábban szinte kizárólagos egyházi oktatás mellet egyre több világi iskola, egyetem nyitja meg kapuit. Ennek következtében a különböző tisztségeket magasan képzett személyek töltik be, ami ahhoz vezet, hogy a familiárisi függőségi viszonyok fellazulnak.
59.             A kunokra vonatkozó rendelkezések a XIII. századtól 1526-ig. (Cs. 91.)
 Kunokra von. rendelkezések a XIII. sz-tól 1526-ig: A királynak nyújtott katonai szolgálataik fejében 1279-ben oklevélbe foglalt privilégiumokat kaptak. Ezek a katonai szolgálatok fejében biztosították számukra az önálló igazgatás, jogszolgáltatás jogát.  
Az 1514. évi tv. megtorló intézkedései a kunokra is kiterjedtek, mivel ők is Dózsa mellé álltak.
60.             A rendi képviseleti állam létrejötte. (Cs. 93-94.)
A királyi birtokok nagymértékű eladományozásai és a bárók erőszakos terjeszkedése következtében a bárók hatalma megerősödött a királlyal szemben. A bárók túlkapásai, hatalmi térnyerése sértette a főpapok és a nemesek érdekeit, ezért az utóbbiak összefogtak a királyi hatalom megerősítése és ezáltal a saját érdekeik védelme érdekében. Meg kívánták törni a bárók hatalmát, megállítani az erőszakos terjeszkedésüket, illetve visszaszerezni a már elvett földeket és biztosítani a saját részvételüket az ország ügyeinek intézésében. A XIII. sz. második felében kialakult rendi állam kezdetleges formája, de a rendi képviseleti állam tényleges létrejötte a XV. sz-ra tehető.
61.             Mit takar a szent korona eszme? (Cs. 94-96.)
A szt. korona eszme: A szt. korona a hatalmat, ill. a hatalom gyakorlójának szimbóluma, de jelentette az a területet is, amelyre a királyi hatalom kiterjedt. Werbőczy az ún. szt. korona tagjainak nevezte a hatalom birtokosait: a királyt, a nemeseket és a városok polgárait.
62.             Milyen új trónbetöltési elveket ismer az Árpád-kor után? (Cs. 96-97.)
A trónöröklést a szent királyi vérre (rokoni kapcsolatra) alapozták. Az utódlásnak többféle formáját is alkalmazták:   
- primogenitúra: az elsőszülöttség elve azt jelentette, hogy az elsőszülött (fiú, v. lány) lett az utód,
- királyválasztás: elsősorban a bárók érdekei alapján Mohács után a rendek kivívták a királyválasztás jogát. Először I. Ulászló idején rögzítették a király megválasztásának feltételeit (capitulatio), majd Hunyadi János kormányzósága idején törvényben rögzítették a király rendi országgyűlésen történő megválasztását. Ezt később az 1505. évi rákosi határozat annyiban finomította, hogy a rendek csak abban az esetben választanak királyt, ha nincs a trónt öröklő fiú utód.
63.             Mutassa be a hitlevél legfontosabb jellemzőit! (Cs. 98.)
A hitlevél legfontosabb jellemzői: A rendiség megerősödésével kialakult az a szokás, hogy az egyházi koronázási szertartás után a király és a rendek kölcsönösen esküt tettek egymás jogainak tiszteletben tartására. I. Ulászló idején (ill. attól kezdve) az ünnepélyes esküt írásba (oklevélbe) foglalták, amelyet felavatási hitlevélnek (diploma inaugurale) hívunk. Ezt gyakran külön dekrétumban is kihirdették, de ettől függetlenül egyik fél sem tekintette azt szent és sérthetetlen ígéretnek, mert ha érdekük úgy kívánta akkor megszegték.
64.             Hogyan jött létre a koronaőri intézmény? (Cs. 98.)
A koronaőri intézmény létrejötte: 1441-ben Erzsébet királyné elzálogosította a szt. koronát III. Frigyesnek. Mátyás 1463-ban tudta azt – diplomáciai úton – visszaszerezni. Annak érdekében a korona többé ne kerülhessen idegenek birtokába, ezért létrehozta a koronaőri tisztséget. A koronát ezt követően arra a főpapok és bárók közül kiválasztott személyek őrizték. Későbbi tv-ekben a koronaőrzését kizárólag a bárók kezébe adták.
65.             Mit tartalmazott a litterae regales? (Cs. 99.)
Országgyűlési királyi meghívólevél. A király ebben hívta meg a rendeket az országgyűlésre. A levél megjelölte az országgyűlés időpontját, dátumát és a megtárgyalni kívánt témákat. A király - a képviseleti jogosultságnak megfelelően - a báróknak, főpapoknak személyre szóló, a megyéknek városoknak pedig mint testületeknek szóló meghívót küldött.
66.             Jellemezze röviden a tömeges és a követi országgyűléseket! (Cs. 99.)
 A tömeges és képviseleti ogy. jellemzői: A kétféle ogy-i szervezet között az a különbség, hogy - a bárók mellett - a nemesség személyesen, vagy követei útján vehetett részt. Azt hogy az ogy-t a király milyen összetétellel hívta össze a pillanatnyi politikai erőviszonyok döntötték el. A képviseleti ogy. gördülékenyebben tudott működni, mert a döntéseket egyszerűbben tudták meghozni. A tömeges ogy. a nemeseknek kedvezett, mert jobban tudták az érdekeiket képviselni a bárókkal szemben.      
Mátyás idején a képviseleti ogy. volt jellemző, majd halála után a köznemesi párt elérte, hogy tv-be iktatták a nemesek személyes részvételi kötelezettségét (bírság terhe mellett).
67.             Mi tartozott az országgyűlés hatásköre és szervezete 1526-ig. (Cs. 99-100.)
- szervezet: Mohács előtt tv. nem szabályozta. Eleinte az ogy-sel egy időben, de külön ülésen tanácskozott a királyi tanács és a főnemesek, majd később alakult ki az a szokás, hogy ők is az ogy-re kaptak névre szóló meghívót. A nemesek részvételéről a pillanatnyi politikai erőviszonyok függvényében döntött a király. Kétféle ogy-i szervezet létezett: a tömeges és a képviseleti, melyek között az a különbség, hogy a nemesség személyesen, vagy követei (megyénként 1-5) útján vehetett részt.   
A főnemesek és nemesek mellett helyet kaptak még a szabad királyi városok küldöttei és az orátorok (Erdély, Horvátország, Szlavónia) is.    
- hatáskör: törvényhozás; rendkívüli hadiadók (subsidium) megszavazása; hadüzenet, békekötés jóváhagyása; adók megszavazása (XVI. sz-tól); királyválasztás; egyes országos méltóságok (nádor, koronaőr, betöltése; bíráskodás hűtlenségi és felségsértési ügyekben.
68. A királyi tanácsra vonatkozó 1298. évi törvény legfontosabb rendelkezései.(Cs. 101.)
- a király háromhavonta felváltva 2-2 püspököt és 2-2-az ogy. által megválasztott nemest tartson maga mellett           
- a király fontos kérdésekben a tanácsosok megkérdezése és beleegyezése nélkül nem dönthetett
69. Mikor és hogyan gyakorolta a királyi tanács a király helyett a hatalmat? (Cs. 101.)
A király fogsága idején (1386. - Mária, 1401. - Zsigmond). Intézkedésit külön pecsét alatt hozta: előbb az ország képviseletében, utóbb pedig a szent korona nevében.
70. A királyi kancellária a XIII. századtól 1526.-ig. (49., 102-104.)        
A kancellária III. Béla idején jött létre, melynek feladata a király döntéseinek oklevélbe foglalása volt. A feladatot eleinte egy, majd később az írásbeliség terjedésével több klerikus látta el. A feladatok és az azt ellátók számának növekedése megkívánta a tevékenység szervezését, ellenőrzését, amelyre létrehozták a kancellári tisztséget, ami valamilyen magasabb egyházi méltósággal párosult. IV. Béla uralkodásától kezdődően a mindenkori esztergomi érsek volt a kancellár. A kancellária tevékenységének tényleges irányítását pedig az alkancellár vette át, aki általában a székesfehérvári prépost volt.
Az Anjouk idején a királyi döntések oklevélbe foglalása mellett részt kapott a törvénykezési feladatokból, diplomáciai tárgyalásokat folytatott, előkészítette a király döntéseit. A kancellár vezette a királyi különös jelenlét bíróságát. Lajos idején a kancellária kettévált: nagykancelláriára és titkos kancelláriára. Az előbbi sosem hagyta el az országot, vezetője főkancellári címet kapott és őrizte a királyi nagypecsétet.
A titkos kancelláriát a titkos kancellár vezette, aki a király tanácsadója és a titkos pecsét őrzője. Mindig a király mellett volt, még külföldre is elkísérte.
71. Mi volt a formuláskönyv? (Cs. 102.)         
A hiteleshelyek által használt iratmintatár.
72. Kik voltak a secretariusok, a nótáriusok, a conservatorok és a registratorok? (Cs. 102.)         
secretarius: királyi titkár, a kancellária tisztviselője volt, a királyi tanács eléterjesztett ügyek referense (az országos méltóságok helyett);    
notárius: a kancellráián szolgálatot teljesítő jegyző, akinek a feladata az oklevelek megszerkesztése volt;         
conservator, registrator: a kancelláriai levéltár tisztviselői
73. Mutassa be a nádori cikkelyeket! (Cs. 104., ea.)
Az 1485. évi nádorválasztó ogy-en elfogadott törvény, ami a nádor feladatait határozta meg az alábbiakban:  
A nádort a királyválasztásnál az első szavazat illeti.      
A nádor az ország örökösének gyámja vagy gondnoka.          
Király nem létében vagy annak gyermekkorában ogy-t hirdethet.        
 a főkapitány.  
Az egyenetlenségeket tartozik lecsillapitani és elfojtani.
A király és országlakosok között támadt viszályt ki kell egyenlitenie.   
Ki kell hallgatnia a követeket, ha ezt a király nem tehetné.!
Köteles a panaszokat a király elébe terjeszteni.           
Ő az ország legfőbb birája.     
A király távollétében ennek helytartója.           
A nádor a kunok birája; és annak fizetése.      
Ő Dalmátia birája.       
74. Mi volt a feladata a főkincstartónak? (Cs. 106.)
Országos méltóság, a tárnokmester helyettese, akitől átvette a kincstár kezelését
75. Mit értettek regálék alatt? (Cs. 106-107.)
A királyi felségjogból eredő bevételek (haszonvételek).
76. Mit értettek urbura alatt? (Cs. 107.)
A királyi bányákból eredő jövedelem.
77. Mi volt az a harmincad? (Cs. 107.)
Királyi jövedelem: az országba behozott, v. onnan kivitt áru után szedett vám.
78. Mi volt a kamara haszna adó? (Cs. 107.)
A kincstár bevétele, ami új, értéktelenebb pénz kibocsátásából származott.
79. Mutassa be a hadügyi szervezetet! (Cs. 109-110.)
A királyi haderő részét képezték a kunok, a székelyek csapatai, az egyházi lovagrendek, a főpapok, bárók magánhadseregei (bandériumok), a vármegyék bandériumai.
A XIV-XV. sz-ban voltak kísérletek a telekkatonaság kialakítására, de nem jártak tartós sikerrel. Később Zsigmond állandó hadsereget kezdett szervezni, mely munkát Hunyadi János és Mátyás is folytatott és hivatásos katonákból álló sereget hoztak létre.
80. Melyek volta a placetum regium főbb rendelkezései? (Cs. 111-112.)
Zsigmond 1404-ben kiadott rendelete. Megtiltotta, hogy pápai iratokat, intézkedéseket, a király belegyezése nélkül kihirdessenek, végrehajtsanak, vagy egyházi javadalmat betöltsenek. Az ellenszegülőket fő- és jószágvesztéssel büntették.
81. A főkegyúri jog kialakulása és jelentése. (Cs. 112-113.
Az egyházi javadalmak feletti rendelkezést jelentette. A pápa hatalmának megerősödésével mindinkább igyekezett ezt a jogot elvonni. Ez ellen született Zsigmond előző pontbeli rendelkezése, melyben gátat kívánt vetni a pápai hatalom kiterjesztésének. A kegyúri jogba tartozott még az egyházszervezési, felügyeleti jogkör is.
82. Mutassa be a főispán szerepkörét a nemesi vármegyében! (Cs. 115.)
A főispán a vármegye első embere. A király nevezte ki, tehát az uralkodói érdeket képviselte. Előfordult, hogy egy megyének több főispánja volt, de megesett, hogy több megyének volt egy. Fő feladatai: királyi akarat érvényesítése (tv-ek végrehajtása), nemesi érdekek védelme, a megyei közgyűlés és a sedria elnöke. A XV. sz-ban egyre többet van az udvarban, feladatait az általa kijelölt helyettes, az alispán veszi át.
83. Mit jelent az örökös és örökletes főispánság? (Cs. 114., 180., ea.)
A főispánt jellemzően az adott megye legtehetősebb, előkelői közül választotta a király. Így alakulhatott, ki hogy a tisztség valamely méltósághoz kötődött, így főpapok, bárók kapták meg egy-egy megye örökös főispáni tisztét.
84. A nemesi vármegye tisztikara. (Cs. 115-116.)
A legmagasabb rangú megyei tisztviselő az alispán volt (a főispán a király embere!), a főispán helyettese.
A jogszolgáltatásban vettek részt a szolgabírók: 4-en voltak, a közgyűlés választotta őket egy évre. (bírói, közig feladatok)
Esküdtek: a megyei közgyűlés választotta őket egy évre. Percselekményekben vettek részt, ellenőrizték az úriszékeket.
Notarius (jegyző) Adminisztratív feladatokat látott el (közgyűlés, sedria) :
85. A congregatio generalis hatásköre. (Cs. 116., ea.!)
A megye legfőbb közigazgatási szerve volt a közgyűlés. Tagjai a megye nemesei. Minden nemes részt vehetett és szavazhatott az ülésein. Elnöke a főispán, vagy az alispán. Feladatai: jogszolgáltatás, igazgatás, rendeletalkotás.
86. Mutassa be a városi tanács szerepkörét és szervezetét! (Cs. 118.)
A városbíró vezetésével és 12 tanácsosból álló testület. Feladatai: jogszolgáltatás, igazgatás, rendeletalkotás.
87. Melyik a három legfontosabb székely társadalmi rend a XIV-XV. században? (Cs. 119.)
A főemberek (primor), lófők (primipili), közszékelyek (communes)
88. A közhitelességi szervezet. (128-129., 194.)
Mo-n ún. hiteles helyek működtek, amelyeknek egész szervezetrendszere kiépült az országban. Létüket az igen elterjedt korrupció hívta életre. Eleinte a poroszlók percselekményeinek jogszerűségét tanúsították a kül. egyházi szervezetek megbízottai. A megbízottak az eljárásról oklevélbe foglalt (pecséttel ellátott) jelentést készítettek. A percselekménnyel kapcsolatban ennek az oklevélnek volt bizonyító ereje. Ez a tevékenység később kiszélesedett és magánjogi aktusoknál is igénybe vették.
89. A közjegyzőség kialakulása. (Cs. 130.)
A közjegyzőség a pápa, illetve a német-római császár felhatalmazása alapján működő szervezet volt. A közjegyzők ált. jogi ismeretekkel rendelkező egyházi emberek voltak, akik kül. jogi aktusoknál (bíráskodás, uralkodóválasztás, koronázás, törvénykezés, stb.) hiteles bizonyságként szerepeltek. Tevékenységük nem volt közigazgatási határokhoz kötött. Mo-n nem igazán volt elterjedt, mert itt kiépült hiteles helyi szervezet működött.
90. A II., a III. és a IV. aranybulla jellemzése. (Cs. 130-131., gy. ea.)
Elsősorban nemesi jogokat tartalmazott. Az első rögzítette és a többi rendre megerősítette a 4 rendi kiváltságot. A nemesi érdekek érvényesítését segítette a törvénylátó napok tartására von. kötelezettség.
 
91. Milyen részekből állt a dekrétum? (Cs. 133.)
Bevezetés: Király neve, címei, ogy. helye, ideje, résztvevők köre, összehívás indoka.
Rendelkező rész: A törvény lényegi része.
Szentesítési záradék: A király kinyilvánítja, hogy a törvényt betartja és betartatja. Tartalmazta a szentesítés dátumát és azt, hogy az melyik királyi pecséttel történik. Ált. felsorolták a szentesítéskor hivatalban lévő főméltóságokat (névszerint).
92. A Decretum Maius főbb rendelkezéseinek jellemzése. (Cs. 132.)
Mátyás ezzel olyan tv-t akart alkotni, ami a korábbi szokással ellentétben nem csak az uralkodása végéig hatályos, hanem olyan szabályokat tartalmaz, amelyekkel ellentétes tv-t soha senki nem alkothat. Ez a terve nem vált valóra a tv. 6 évig volt érvényben.
1486. évi tv. a ~. Eltörölte a nádori tvszéket, helyette az ispán ítélt. A korábbi egy helyett évi kétszeri nyolcados tvszéket kell tartani (+Erdélyben és Szlavóniában is). Megszabta a bírói eljárások idejét. Jelentősek voltak a perbeli csalárdság ellen hozott intézkedései. Korlátozta a párbajt.
93. Hogyan lehet csoportosítani a privilégiumokat?: (Cs. 134., gy. ea.)
általános (csoport v. közösség tagjaira érv.), különös (egyes személyekre érv.
94.      Mik voltak a privilégiumok érvényességi kellékei? (Cs. 134., gy. ea.)
törvényesen megkoronázott uralkodótól származik, törvénnyel országos szokással nem ellentétes, mások jogát nem sérti, egy éven belül kihirdetik a vármegyén (sedria, közgyűlés)
95. Kik alkothattak statútumot? (Cs. 134., gy. ea.)
Céhek, városok, vármegyék, tartományok (Erdély, Szlavónia).
96. Mutassa be a szokásjog szerepe Werbőczy szerint. (Cs. 135., gy. ea.)
A szokásjog hármas szerepet tölt be: törvényhozó, -magyarázó és –hézagpótló. A magyar feudális jog legjelentősebb forrása a szokásjog.
97. Mutassa be a Tripartitum rendszerét! (131-138.)
Négy fejezetből áll: Bevezetés, Nemesi magánjogot, a perjogot, a városi és a jobbágyok jogát tárgyaló részekből. A fejezetek cikkekre, azok pedig további részekre tagozódnak.
98. Jellemezze a városi jogkönyveket és soroljon fel néhányat! (Cs. 138-139.)
A városi polgárság helyi – írott és íratlan – jogát összefoglaló könyv. Tartalmazza a város privilégimi oklevelét, a városi tanács által kibocsátott statutumokat, ugyanúgy, mint a helyi szokásjogot. Legismertebbek a magdeburgi, a bécsi jogkönyv, míg Mo-n a selmeci jogkönyv, ill. a szászok Zipser Willkühr-je, vagy a pozsonyi zsidókönyv.
99. Mutassa be a tárnokjogi cikkeket! (Cs. 137-139.)
A tárnoki szék összegyűjtött és rendszerezett határozatainak (statutum) gyűjteménye, amelyet Laki Thuz János állított össze a XV. sz. végén. A könyv elkészítésének célja a tárnoki szék eljárásai során alkalmazott és az uralkodó által elfogadott jogelvek, anyagi és alaki szabályok rögzítése az egységesség érdekében.
100.    Mit takar a Primae nonus kifejezés? (Cs. 144.)
A HK-nek a 4 nemesi privilégiumot tartalmazó része. A 4 jog: bírói végzés nélküli lefogás tilalma, királyi fennhatóság, adómentesség, ellenállási jog.
101.    Kiket neveztek armalis nemesnek? (Cs. 146.)
A birtok nélküli, címeres levéllel rendelkező nemes. Olyan nemes, aki a címet birtokadományozás nélkül kapta.
102.    Kiket neveztek servitornak? (Cs. 146.)
Birtoktalan nemes.
103.    Kiket neveztek taksás nemesnek? (Cs. 147.)
Olyan szegényebb nemesek, akik közterhet viseltek.
104.    Melyek voltak Mária Terézia úrbéri rendeletének főbb szabályai? (Cs. 149-152.)
jobbágytelek (sessio) meghatározása: belső (1 hold: ház, gazd. udvar, kert) )+külső rész (rét, szántó, legelő)
meghatározta a földek minőség szerinti osztályozását, ami telkek kiosztásának egyik alapja volt: azért, hogy mindenki számára min. akkora földet adjon, ami a megélhetésen túl biztosította a közterhek beszolgáltatását
fajzás: földesúr erdejéből tűzi- és építési fa saját célra: cserébe favágás beszállítás
italmérési jog a jobbágyközösségnek
szabályozta a jobbágy kötelező beszolgáltatásait: pénz, termény, munka
105.    Mit jelent a remanenciális föld? (Cs. 150.)
A becslés alapján kijelölt jobbágyföld kimérésekor kiderült, hogy valójában kisebb földterület jár a jobbágynak. A két terület különbsége a ~. Ezt a földet a földesúr nem csatolhatta a majorhoz, hanem szét kellett osztania a jobbágyok közt.
 
 
 
106.    Mutassa be a hosszú fuvar intézményét? (Cs. 151.)
A jobbágyi munkaszolgálat egyik fajtája, amely évi egyszeri fuvarkötelezettséget jelentett a jobbágynak. A fuvar hossza a jobbágy által művelt telek méretétől függött. Például négy egésztelkes jobbágy kétnapi járásra volt köteles szállítani négyökrös igával. Abban az esetben, ha a fuvar ennél hosszabb volt, akkor az előírton felüli fuvarrészt beszámították a robotba.
107.    Milyen jobbágyvédő intézkedéseket hozott II. József? (Cs. 152-153.)
- biztosította a szabad költözködés jogát;
- lehetővé tette, hogy a jobbágyok szellemi pályára léphessenek, vagy kézműves foglalkozást válasszanak;
- megszüntette a személyes szolgálatra rendelés lehetőségét;
- elrendelte, hogy a jobbágyot csak indokolt esetben lehetett megfosztani a telkétől;
- a jobbágy sérelem elszenvedése esetén a megyei ügyészhez fordulhatott;
108.    A reformkori jobbágytörvények. (Cs. 153.)
Az 1832-36, ’39-40. és ’43-44. évi országgyűlések a jobbágyok védelmében az alábbi jelentősebb intézkedéseket hozta:
- a jobbágytelken élő nemeseket adófizetésre kötelezték;
- rendezte a parasztság községi önkormányzatát (tisztviselőválasztás);
- az ogy. elfogadott egy javaslatot, amely biztosította volna a jobbágyok birtokszerzési, és örökhagyási jogát, de a király azt nem szentesítette;
- a jobbágyok a földesúrral kötött szerződés keretében megállapodhattak az úrbéri terheik örök megváltásáról;
- lehetővé tették, hogy a nem nemesek is szerezhessenek nemesi jószágot;
Ezekkel az intézkedésekkel azonban még nem fejeződött be a jobbágyok teljes felszabadítása, az 1848. évi áprilisi tv-ekkel vált (szinte) teljessé.
109.    Jellemezze az 1790:XII. törvénycikket! (Cs. 155-156.)
Magyarországon a törvényalkotás joga a törvényes uralkodót és az országgyűlést együttesen illeti. A király ezt tiszteletben tartja és önállóan pátenst kizárólag úgy hozhat, hogy az törvénnyel nem ütközhet. Kimondta a bíróságok – végrehajtó hatalomtól való – függetlenségét.
110.    Jellemezze az 1790:X. törvénycikket! (ea.)
Kimondta, hogy Magyarország önálló államszervezettel és alkotmánnyal rendelkezik, ezért saját törvényei szerint és nem pedig tartomány módjára kell kormányozni.
111.    A király törvényhozás körüli jogainak pontos meghatározása a Habsburg-Magyarországon. (Cs. 158.)
A Habsburg királyok jellemzően abszolút királyi hatalomra törekedtek. Ezzel szemben a Magyarországi rendek pedig igyekeztek megőrizni a hatalmi pozíciójukat és többek között megtartani a törvényhozásban a királyéval egyenrangú szerepüket. E küzdelem egyik „állomása” volt az 1791. évi törvény, amelyben rögzítették, hogy Mo-n a törvényalkotás a király és az ogy. együttes joga. Az 1791:12. tc. kimondta, hogy a király az ogy. ezen jogát tiszteletben tartja, és saját hatáskörben kizárólag olyan rendelkezést (pátens) hozhat, amely törvénnyel nem ellentétes.
A királynak megmaradt a tv. kezdeményezési (ún. propozició előterjesztési) joga. A javaslatot az ogy-sel el kellett fogadtatni, majd azt követően szentesíthette (v. nem) és gondoskodott a kihirdetéséről.
112.    Mutassa be a Pragmatica Sanctio legfőbb rendelkezéseit! (Cs. 157.)
Az 1723:1-2. tc. kiterjesztette a trónöröklés jogát a Habsburg-ház női ágára (férfi örökös hiánya esetén) (mint Ausztriában és az örökös tartományokban). A női ág kihalása esetén I. József, ill. I. Lipót nőági utódai örökölték a trónt, azok hiányában pedig a karok és rendek kapták meg a királyválasztás jogát.
A PS megváltoztatta Ausztria és Mo. viszonyát, mert a tv. kimondta, hogy Mo-t az örökös tartományokkal együtt (feloszthatatlanul és szétválaszthatatlanul) kormányozzák.
113.    Jellemezze az 1608: k.u. I. törvénycikket! (Cs. 158.)
Meghatározta, hogy kiket kell érteni a „karok és rendek” alatt. Ezek a főpapok (kat. érsekek, megyéspüspökök), bárók vagy mágnások, a nemesek és a szabadvárosok. Az országgyűlésre a király a rendeken kívül mást nem hívott. Megszabta a rendek országgyűlésen való részvételét (ki hol foglalhatott helyet és szavazata mennyit ért).
Felső tábla: főpapok, bárók. Alsó tábla (országlakók): távollevők követei, vármegyék szabadvárosok követei, nemesek.
114.    Mutassa be a kerületi ülések jelentőségét! (Cs. 160.)
A megyék követei az ogy.-i ülések előkészítésére területi alapon szervezett kerületi üléseket tartottak. Ezek összehívását, működését tv. nem rendezte, tehát kölcsönösségen alapult. Ez a fórum a megyék véleményének ütköztetésére és egyeztetésére, közös álláspont kialakítására szolgált. A gyűléseken a megyei követek közül választott személy (és nem a király tisztviselője) elnökölt, így lényegesen tágabb tere volt a vélemény nyilvánításnak, mint az ogy-en.A követek az ogy-en a kerületi ülésen kialakult álláspontot képviselték.
115.    Mik voltak a gravamina et postulata? (Cs. 160.)
Az ogy-en képviselőik útján résztvevők „sérelmei és kívánalmai”, melyek előterjesztésével a követeket megbízták, azzal a céllal, hogy azokat az ogy. megtárgyalja.
116.    Mikor tartott vegyes ülést az országgyűlés két háza? (Cs. 161.)
Az ogy-en a rendek külön-külön alkotott véleményt. Ezt követően nem nyílt vitával, hanem üzenetváltással próbált meg közös álláspontra jutni. Abban az esetben, ha ez nem vezetett megegyezésre, akkor a nádor elnökletével vegyes ülést hívtak össze, amely a rendek közötti véleménykülönbség megszüntetését volt hivatva megszüntetni.
117.    A reformországgyűlések jelentősége. (Cs. 162.)
A polgári átalakulás elősegítése érdekében igyekeztek felszámolni a feudális kötöttségeket. Az 1832-36, ’39-40. és ’43-44. évi országgyűlések a jobbágyok kötöttségeinek felszámolása érdekében az alábbi intézkedéseket hozta:
- rendezte a parasztság községi önkormányzatát (tisztviselőválasztás);
- az ogy. elfogadott egy javaslatot, amely biztosította volna a jobbágyok birtokszerzési, és örökhagyási jogát, de a király azt nem szentesítette;
- a jobbágyok a földesúrral kötött szerződés keretében megállapodhattak az úrbéri terheik örök megváltásáról;
- lehetővé tették, hogy a nem nemesek is szerezhessenek nemesi jószágot;
Ezekkel az intézkedésekkel azonban még nem fejeződött be a jobbágyok teljes felszabadítása, az 1848. évi áprilisi tv-ekkel vált (szinte) teljessé.
118.    Sorolja fel és mutassa be a bécsi központi kormányszerveket! (Cs. 163-164.)
- udvari tanács, titkos tanács: a király tanácsadó testületei. Mint ilyenek komoly befolyásuk volt az igazgatásban, a végrehajtó hatalom gyakorlásába. A különböző királyok mellett mindig működött vmilyen tanácsadó testület, de annak neve és összetétele időről-időre változott.
- udvari kancellária: Eredetileg a király melletti adminisztratív feladatok ellátására jött létre, de feladatköre fokozatosan kiszélesedett. Fontos szerepe volt az ügyek döntésre való előkészítése.
- udvari kamara: a birodalom legfőbb pénzügyi szerve, és mint ilyen felügyelte az állami bevételeket, kezelte az állami vagyont. Pénzügyi kérdésekben a király tanácsadója.
- udvari haditanács: a birodalom katonai ügyeinek intézője és a király e témakörrel kapcsolatos tanácsadója.
Mária Terézia a központi szerveket jelentősen átszervezte, aminek eredményeképpen:
- a külügyek intézésére létrehozta az udvari- és államkancelláriát,
- a pénzügyeket az udvari számvevőszék intézte,
- a gazdasági igazgatási feladatok ellátására megszervezte a gazd. igazgatóságot,
- a tartományi és központi szervek közti koordináció ellátására létrehozta az államtanácsot, amely a legfontosabb döntés-előkészítési fórum volt.
A későbbi uralkodók kisebb módosításokat hajtottak végre az államszervezetben:
Ferenc: konferenciatanács: államtanács fölött álló tanácsadó, döntéselőkészítő szerv,
II. Lipót: rendőrminisztérium: a politikai rend és belső béke fenntartását szolgáló jelentős kémhálózattal rendelkező szervezet volt
119.    Jellemezze a magyar tanácsot! (Cs. 165.)
A korábban királyi tanács néven működő tanácsadó, döntéselőkészítő szerv a Habsburg uralom alatt magyar tanács néven működött. Tekintettel arra, hogy a király inkább a bécsi központi szervekre támaszkodott, így a MT szerepe lényegesen lecsökkent. Az 1559:8 tc. ugyan kimondta, hogy a magyar ügyekben a király csak a MT meghallgatását követően dönthetett, de ez nem valósult meg talán azzal, hogy nem létezett a törvény megfogalmazása szerinti „tisztán magyar ügy”.
1867-ben a tanács beleolvadt a felsőtáblába és mint MT megszűnt létezni.
120.    Jellemezze a magyar kancelláriát! (Cs. 165-166.)
A Habsburgok hatalomra jutásával a MK elvesztette jelentőségét, mert az uralkodó a bécsi kancelláriára támaszkodott. A XVII. sz-ra a rendek elérték, hogy a MK feladatköre kibővült: az igszolg. ügyek mellett diplomáciai tevékenységet is ellát. Közvetít a MT és a király közt.
1690-ben átszervezték bécsi mintára: Bécsben működő kollegiális szervezet lett (magyar udvari kamara névvel). Legfőbb feladata a királyi hatalom fenntartása, a királyi parancsok végrehajtása lett. A magyar hatóságok rajta keresztül tartották a kapcsolatot a bécsi udvarral. Ennek ellenére nem volt közvetlen kapcsolatban az uralkodóval, ügyeibe más bécsi főhatóságoknak is volt beleszólása, ami ellen többször is tiltakoztak a Mo-i rendek, de hiába.
Ezek mellett hiteleshelyi feladatokat is ellátott.
121.    Jellemezze a helytartótanácsot! (Cs. 167-168.)
Az 1723:97. tc. hozta létre. Élén a nádor állt. A magyar közig legfőbb szerve volt. Az uralkodó a HT-on keresztül gyakorolta a végrehajtó hatalmat. Ennek ellenére nem volt közvetlen kapcsolatban az uralkodóval, a kancellárián keresztül érintkezett a királlyal.
Kollegiális testület volt, mely a bíráskodást és pénzügyi ig-t leszámítva mindenféle igazgatási üggyel foglalkozott. A különböző igazgatási területekkel kapcs. feladatait 3-4 tagú bizottságok útján intézte. (10 állandó bizottsága volt).
 
122.    Jellemezze a magyar kamarát! (Cs. 168-169.)
I. Ferdinánd hozta létre 1528-ban. Előbb Budán, majd Pozsonyban működött. Az első Mo-i hivatal volt, ami állandó hellyel és hivatali idővel működött. Hatásköre kiterjedt a Mo-hoz tartozó tartományokra (Erdély, Horvátország, Szlavónia) is.
Feladatai: állami bevételek kezelése, adók beszedése, számadások felülvizsgálata; ellenőrzése.
Elvileg nem volt (formálisan) alárendelve a bécsi kamarának, de „természetesen” az időnként beleszól(hatot)t az ügyeibe.
123.    Ismertesse az 1547:V. tc. legfontosabb rendelkezéseit! (Cs. 156.)
A Habsburg ház fiú ági trónöröklési jogát ismerte el.
124.    Ismertesse az 1688:II. tc. legfontosabb rendelkezéseit! (Cs. 156-157.)
Az öröklés primogenitúra alapján történhetett. A Habsburg ház ffi tagjainak kihalásával az ogy. szabad választás útján választhattak királyt. A tv. rögzítette, hogy a királyt az ogy. Mo-n megkoronáztassa és ez alkalomból hitlevélben biztosítsa a rendeket az alkotmány és a tv-ek megtartásáról (rendi biztosítékok).
125.    A rendi biztosítékok. (Cs. 157-158.)
A tv. rögzítette, hogy a királyt az ogy. Mo-n megkoronáztassa és ez alkalomból hitlevélben biztosítsa a rendeket az alkotmány és a tv-ek megtartásáról.
126.    Mit jelent az annona és az accisa? (Cs. 170.)
Annona: természetbeni adó. A végvári katonák élelmezése érdekében szedett adó.
Accisa: Királyi parancs alapján kivetett adó. Először hadiadó volt, majd a városok fizették a városba bevitt és ott eladott egyes élelmiszerek után (hús, bor, sör, pálinka).
127.    Kik voltak a rovók? (Cs. 171.)
A kamara által megbízott tisztviselő, aki az adókat vetette ki. Megbízásuk egy megye területére és egyszeri adószedésre szólt.
128.    A határőrvidék kiépítése és jelentőssége. (Cs. 172-174.)
Védelmi céllal létrehozott katonai szervezet. Tagjai szolgálatuk fejében privilégiumot kaptak (pld. nem fizettek adót). A települések élén választott képviselő: kenéz. A kenéz az esküdttel együtt látta el igazgatási feladatait.
Több falu együtt kapitányságot, vagy vajdaságot alkotott, melynek élén egy főkenéz állt, nyolctagú esküdtekből álló testület élén.
 
129.    Mi volt az egyházi bizottság szerepe a magyar főpapi kinevezéseknél? (Cs. 174.)
A király az egyházi javadalmak betöltésének előkészítésére, a jelölt kiválasztásának feladatával megbízott ~-ot hozott létre, amely az egész birodalom ilyen ügyeiben hivatott volt eljárni. A magyar egyházi javadalmak betöltésénél általában kikérték a magyar kancellária véleményét.
130.        Melyek voltak a legfontosabb rendelkezései az Explanatio Leopoldina-nak? (Cs. 176.)
I. Lipót 1691-ben adta ki ezt a rendeletet, melyben a vallásgyakorlással kapcsolatos kérdéseket rendezett. A vonatkozó törvények sajátos értelmezését adta. Megkülönböztette a nyilvános és a magán vallásgyakorlást. Az előbbi esetén a szabad vallásgyakorlást csak az artikuláris helyeken engedte meg. „Az artikuláris hely” azt jelenti, hogy a gyülekezetet törvénybe iktatták és engedélyezték részére, hogy templom és lelkészi hivatal, lelkészi szolgálat legyen.
131.    Mit szabályozott a Carolina Resolutio? (Cs. 176.)
A ~-ban (kir. rendelet 1791-ből) III. Károly a protestáns egyházak jogállását határozta meg. Fenntartotta a különbséget a nyilvános és a magán vallásgyakorlás között. Az előbbi esetén a szabad vallásgyakorlást csak az artikuláris helyeken engedte meg. „Az artikuláris hely” azt jelenti, hogy a gyülekezetet törvénybe iktatták és engedélyezték részére, hogy templom és lelkészi hivatal, lelkészi szolgálat legyen. A hitehagyást bűncselekménynek minősítette.
132.    Mutassa be II. József türelmi rendeletét! (Cs. 176-177.)
II. József 1781-es rendelete megtiltotta a protestánsok üldözését. Kimondta a vallások törvény előtti egyenlőségét. Kimondta a protestánsokkal szembeni diszkrimináció eltörlését, pld. hivatal betöltésénél kizárólag a rátermettség számított, a vallási hovatartozás nem.
Nem kötelezhették a protestánsokat a vallási meggyőződésük ellen való eskütételre, vallási szertartáson való részvételre. Biztosította a szabad gyülekezetalapítást, ahol 100 család együtt: építhettek templomot, iskolát, fogadhattak papot, tanítót.
Eltörölte azt a kötelezettséget, hogy a gyerekeket katolikus hitre kelljen nevelni. Meghatározta, hogy a katolikus apa gyermekeit katolikusnak kellett nevelni. Ha a szülők közül csak az anya volt katolikus, akkor az utódok nemük szerint követték a szülők vallását.
A rendelet hatására nem jött ténylegesen létre a katolikus és protestáns vallás közötti egyenlőség, de komoly lépést jelentett annak irányába. A rendeletet 1791-ben tv-be iktatták.
133.    Mi volt a szerepe a nemesi részgyűlésnek? (Cs. 179.)
Az évente kétszer összehívott megyegyűlés ülései közötti időszakban havonta, vagy még gyakrabban ~-t hívtak össze a megye nemesei. Ez a fórum a török háborúk idején alakult ki, de azok elmúltával is fennmaradt. Ülésein az igazgatási feladatokat tárgyalták meg. Határozatokat is adott ki, de azokat a megyegyűlésnek jóvá kellett hagynia.
134.    Mi volt a domestica? (Cs. 179.)
A megyei közgyűlés által kivetett háziadó, amely a megye kiadásait volt hivatva fedezni.
135.    Jellemezze az adminisztrátori rendszert! (Cs. 179.)
A Habsburg korszak végén – az örökös főispáni címek elszaporodása folytán - kifejlődött helyettesítési rendszer hívta életre. Bevett gyakorlat volt, hogy az örökös főispán akadályoztatása (kiskorú volt, a megyétől távol élt, lemondott) esetén az uralkodó egy adminisztrátort nevezett ki a feladatok ellátására. A királytól magas fizetést kaptak, így igen csak lojálisak voltak, ami miatt az ogy. gyakran tiltakozott az ~ rend ellen.
136.    A járások szervezete a Habsburg Magyarországon. (Cs. 181.)
A járás élén a főszolgabíró, a járáson belüli kerületek élén pedig 1-1 alszolgabíró állt.
A járás igazgatását a főszolgabíró irányította és felügyelte. Tartotta a kapcsolatot a vármegyével. Nem volt rendeletalkotási hatásköre, volt viszont bíráskodási, amelynek fóruma a szolgabírói ítélőszék volt. Polgári peres ügyekben, valamint a max 12 Ft, vagy 12 botütésnyi büntetéssel járó ügyekben járhatott el. Az ítélőszék tagjai: főszolgabíró, vagy egy szolgabíró + egy esküdt.
A főszolgabíró egyéb feladatai:
- katonák kiállítása,
- nemesség összeírása,
- a járásra kiszabott kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése,
- utak karbantartása.
137.    A szabad királyi városoknak milyen két nagy csoportját ismeri? (ea.)
Tárnoki és nádori városok. Egy város hovatartozása azon múlott, hogy melyik főméltóság felügyelete és bíráskodása alá tartozott.
138.    A szószóló szerepe a városi igazgatásban. (Cs. 184.)
A városok igazgatását két testület vitte: a választott község és a városi tanács. A két testület a leggyakrabban üzenetváltás formájában érintkezett egymással. Az üzenetet a szószóló adta át, ő volt az összekötő a két tanács között. A XVIII. században külön volt magyar és német szószóló. A szószóló volt a választott község elnöke. A városi tanácsban nincs szavazati joga.
A szószólót a városi tanács tagjai közül választják.
 
139.    A mezővárosok jellemzése 1526 után. (Cs. 184-185.)
Földesúri hatalom alatt álltak, de e mellett jelentős privilégiumokkal is rendelkeztek (vásártartás, adókedvezmény). A privilegizált mezővárosok mellett voltak ún. kontraktuális városok is. Azoknak nem voltak kiváltságaik, viszont a földesúri szolgálatokat kollektíven teljesíthették (pl. úrbárium - a földesúrral kötött szerződés - alapján).
A ~ saját, választott tisztviselőkkel rendelkeztek. A magistratus igazgatási feladatokat látott el (pl. közös kötelezettségek – adó, földesúri szolgálat – teljesítését felügyelte), bíráskodott (a nem az úriszék elé tartozó ügyekben). Volt olyan ~, amely a királytól pallosjogot is kapott. A bíróság fellebbviteli fóruma vagy az úriszék (ha volt), vagy a sedria volt. A ~ privilégiuma körüli vitákat a királyi tábla tárgyalta.
140.        Milyen fajtáit különböztette meg a községeknek az 1832/36. évi törvényhozás? (Cs. 185.)
A rendezett tanácsot nem tartó községet: lakói többnyire jobbágyok, ügyeit az úriszék és a vármegye intézte.
Rendezett tanáccsal rend. község (szabadalmas mezőváros): Földesúri fennhatóság alatt állt, ha királyi kiváltságlevél másként nem rendelte. Rendelkeztek saját igazgatással (tanács), amely kisebb ügyekben jogot is szolgáltatott.
Nemesi községek: Lakói nemes közbirtokosok voltak. Rendelkeztek saját igazgatással, amelynek jogosultságai annyival voltak szélesebb körűek a jobbágyközségénél, hogy voltak önálló vagyonkezelési feladatai is. Közvetlenül a megyének voltak alárendelve. Elöljáróikat (főhadnagy, hadnagy, igazgató) maguk választották.
141.    Hol és milyen feladatkörrel jelenik meg a parasztvármegye? (Cs. 186.)
A török hódoltság idején a községi önkormányzatok súlya megnőtt (a vármegyei hatóságok elmenekültek), amelyeknek többek között védelmi feladatokat is el kellett látniuk. Ezek hatékony ellátása érdekében a települések összefogtak és közös szervezetet hoztak létre, amelyet ~-k neveztek.
142.    Melyek voltak a szécsényi országgyűlésen hozott legfontosabb intézkedések. (Cs. 196-197.) 1705-ben volt. Létrehozta és kimondta Mo. új államformáját a rendi konföderációt. Rákóczit választották vezérlő fejedelemmé, aki az ország első számú (katonai, egyházi, gazdasági) vezetője volt. Mellette 24 tagú (3 püspökből, 9 főnemesből és 12 nemesből álló) tanács működött, melynek tagjait a fejedelem jelölte ki. A gazdasági ügyeket a gazdasági tanács intézte. A fejedelem mellett fontos feladatokat látott el még az udvari kancellária.
 
 
143.    Sorolja fel az ónodi országgyűlés eredményeit! (Cs. 197-198.)
A Rákóczi szabadságharc idején 1707-ben hívták össze. Elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot, amely megszüntette a Habsburg ház uralkodói jogát Mo-n. Elfogadta a haditörvénykönyvet, amely jelentősen átszervezte a hadsereget.
144.    A Rákóczi-féle szabadságharc törvénykezési szervezete (Cs. 196.)
A korábbi igazságszolgáltatási szervezetet kiegészítette az ítélőtáblával, ami fellebbviteli fórum volt (Korponán és Eperjesen ülésezett felváltva). A sedria és a személynöki városok bíróságainak döntései elleni fellebbezéseket tárgyalta, és döntése ellen a fejedelemhez lehetett fordulni jogorvoslatért.
145.    A fejedelmi hatalom bemutatása (Cs. 196.)
Erdély közigazgatási szervezetének élén a ~ állt. A magyar királyéhoz hasonló hatáskörrel bírt. Az igazgatási feladatok mellett meghatározó szerepe volt a külpolitikában és diplomáciában. A más államokkal kötendő megállapodások, szerződések terén a török szultán hozzájárulására volt szüksége. Természetesen megillették a klasszikus országvezetői jogkörök: végrehajtóhatalom, hadvezetés, igazságszolgáltatás.
A rendek választották és beiktatásakor különböző kikötéseket tettek, amelyeket törvénybe iktattak.
A török kiűzését követően Erdély is a Habsburg birodalom tartománya lett, ami azzal járt, hogy az osztrák király egyben Erdélyi fejedelem is volt.
146.    Melyek voltak a Diploma Leopoldinum legfontosabb rendelkezései? (Cs. 198.)
I. Lipót adta ki 1691-ben az erdélyi rendek nyomására. Megerősítette benne az erdélyi rendek jogait, kiváltságokat. Erdélyt önálló fejedelemségnek minősítette, melynek fejedelme az osztrák király. Elismerte Erdély Erdély alkotmányát, központi és helyi igazgatását.
147.    Erdély közigazgatása a Habsburg időszakban. (Cs. 201-202.)
Bécs Erdélyt is központi szerveken (dikasztérium) keresztül igazgatta. Ezek közül a legfontosabb az Erdélyi udvari kancellária volt (élén főkancellár állt). Az uralkodó e kancellárián keresztül gyakorolta a végrehajtó hatalmát. Az erdélyi közigazgatás következő szintjén állt a kormányzóság (gubernium), amely a korábbi tanács utódja volt. Tagjai szakemberek voltak, akiket a fejedelem jelölt ki. A fejedelem nevében gyakorolta a végrehajtó hatalmat. Kiemelt ügyekben (felségsértés, hazaárulás) bíráskodott és fellebbviteli fórumként működött a 3000Ft feletti peres ügyekben.
A pénzügyeket külön szerv, a Kincstári Hivatal vitte.
Erdély önkormányzatai nemzeti alapon szerveződtek, így a magyar, a székely és a szász területek helyi igazgatása eltérően épült fel és működött.
148.    A Horvát-Szlavónország államszervezetének jellemzése. (Cs. 203-204.)
Törvényhozó hatalmat az egykamarás tartományi gyűlés gyakorolta. A gyűléseken a főispánok, a főpapok és a világi nagyurak, valamint a szabad királyi városok követei vettek részt. A tgyűlés. által hozott törvényeket a király szentesítette. Ezek nem ütközhettek a magyar törvényekkel. A tgyűlés követeket (egy felső- és két alsótáblait) küldött a magyar ogy-be.
A végrehajtó hatalom feje a bán volt, akit a király nevezett ki a horvát főurak közül.
149.    Mit nevezünk sarkalatos törvényeknek? (Cs. 204.)
Az ország alapvető (sarkalatos) jogait tartalmazó tv. Abban térnek el alapvetően a többi tv-től, hogy a nemzet egészének jogait és nem az egyes társadalmi csoportok jogait, kötelezettségeit tartalmazzák.
150.    Mutassa be a Corpus Juris Hungarici keletkezését! (Cs. 204-205.)
Különböző magánkezdeményezések és Werbőczy munkája nyomán összegyűjtött joganyagot tartalmazta. A XVII. sz. végén jelent meg tvgyűjtemény ezen a néven.
151.    Mutassa be az Approbaták legfontosabb jellemzőit! (Cs. 206.)
I. Rákóczi György rendelete alapján, de csak a halála után elészült tv gyűjtemény, amely az Erdélyi fejedelemség joganyagát tartalmazta. Tartalma alapján nem minősült sem tv gyűjteménynek, sem jogkönyvnek.
152.    Milyen egyéb erdélyi törvénykönyveket ismer? (Cs. 209.)
Compiláták (1669.): az Approbaták (1653.) összeállításával elkezdett munka folytatásának eredményeképpen jött létre.
Új Cikkelyek (1848.).Az előbbi megjelenése után 1744-1848. közötti tv-eket tartalmazza. Az 1669-1744. közötti rendelkezéseket formai hibák miatt nem tekintették tv-eknek, ezért ezeket nem vették bele a gyűjteménybe.
153.    A Quadripartitum joganyagának elemzése. (Cs. 207-208.)
A Tripartitumban lévő tv-ektől jelentősen eltérő rendelkezéseket tartalmazó tv-ek szükségessé tették a HK felülvizsgálatát, módosítását. Négy részből állt, amelyek tartalmuk alapján különültek el egymástól:
- a király és a nemesek személyi jogai;
- nemesi magánjog;
- eljárásjog;
- partikuláris jog (benne a jobbágyok magánjoga);
154.    A Planum Tabulare főbb rendelkezései. (Cs. 208.)
Mária Terézia utasítása alapján összegyűjtött bírósági döntvényeket és a bíráskodás kialakult gyakorlatának leírását tartalmazta. 1800-ban jelent meg és az alábbi részekre tagolták:
- eljárásokkal kapcsolatos döntvények,
- a királyi táblára,
- megyei tvszékekre,
- városi bíráskodásra,
- úriszékekre von. rész.
155.    Mutassa be a királyi pátens legfontosabb jellemzőit példákon keresztül! (Cs. 209)
A király saját hatáskörben adta ki (az ogy. két ülése közötti időszakban, ill. annak szándékos megkerülésével).
Olyan kérdések rendezését célozta, amelyek jelentőségüknél fogva jogszabályi szabályozást kívánták meg:
- Erdély alkotmánya (Dipl. Leopoldium),
- vallás (Explanatio Leop., Türelmi rend.),
- úrbéri viszonyok (Urbarium),
- oktatás (Ratio educationis),
A pátensek kiadásával a királyok gyakran megkerülték az ogy-t és a tv-eket, ezért 1791-ben tv-be iktatták, hogy pátenst csak a tv-ek végrehajtása körében lehet kiadni, és nem ütközhet tv-be.
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.