Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar alkotmány- és jogtörténet beugrók I. szemeszter

2010.02.17
 
 uralkodó személye felségjogai
 locumtenens regnus
 
 (helytartó) A király nevezte ki. Nem teljes értékű helyettese a királynak, inkább a király távolléte esetén a király akaratának hazai végrehajtója volt 1723-tól helytartó tanács felállításától, mivel annak a nádor lett az elnöke, átvette a helytartó funkcióját is.

országtanácsa horty-korszakban
deleációk szabálya
ország rendes nagybírái.
   elnöki tanács szerepe
   káptalanok,konventek

A káptalanok
A káptalan az egyházmegyében élő kanonok gyülekezete.(Kanonokok= felszentelt emberek, az elnevezést onnan kapták, hogy rendszeresen olvassák a kánont, minden nap legalább egy fejezetet elolvasnak, és egyébként rendezett életet élő egyházi emberek.) A kanonokoknak nincs egyházi megyéje, nincs plébániája, az egyházmegyéhez tartoznak és a püspök irányítása alatt működnek. A kanonokok szolgálatai:
1, Olvasó kanonokok- belső szolgálatot látnak el, és az a feladatuk, hogy az egyházi személyeket képezzék.
2, Külső feladatot ellátó kanonokok- ők azok, akik kimennek a rendházakba, és rendszeresen részt vesznek a rendház miséjén és énekelnek.
3, Őrkanonokok- az ő feladatuk, hogy vigyázzanak az egyházmegyében az oklevelekre, a kincstárra és a könyvekre.
4,   Oszlopos kanonokok- ők a káptalannak az első emberei, másik elnevezésük a prépost, a székesfehérvári prépost az alkancellár, ő a legidősebb és legtekintélyesebb kanonok. Ha a püspök elismeri, akkor adományozhatja neki a nagy préposti címet.
 
A konventek
   A konventek a magyar vagy idegen eredetű szerzetesrendeket jelenti, azoknak a   vezetőségét. Ezek a szerzetes rendek meghatározott feladatokat végeztek, voltak oktató rendek (Pannonhalma), kolduló rend, vagy katonáskodó rend (a templomosok rendje).
A káptalanok és a konventek rendelkeznek világi feladattal a 13. század második felétől, mégpedig sajátos hiteles helyi feladatokat ellátnak, pl. oklevél hitelesítés.
 
 
1848- as választójogi szab röviden
1723. évi igaszságszolg reform
 
patrimoniális monarchia fogalma1000 – 1301= a patrimoniális monarchia kora; az Árpád-ház időszaka
A királyé az ország földterületének legnagyobb része. Csak ő adományozhat belőle a főuraknak.
Központi igazgatás:
1, Király
2, Királyi tanács
3, Királyi kíséret
4, Országos méltóságok
5, Udvari méltóságok
A patrimoniális állam fogalmának megteremtője, von Haller német történész szabatosan definiálta a korai feudális állam mibenlétét. A patrimoniális állam lényege az a fejedelmi hatalom, mely „magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik” Ilyen értelemben honosodott meg a magyar alkotmánytörténetben is a fogalom. Mint Eckhart Ferenc írta: „Rajta nálunk is Istvánnak, és utána jó két évszázadon át utódainak, az államszervezetét értjük, mely a királyi földbirtokszerkezeten, a királyi magángazdaságon lévő vármegyén épül fel.” Bónis György ugyan szívesebben látta a „személyes királyság” megjelölést (mivel szerinte a Max Weber-i tipizáció jegyében a magyar királyi uralom nem csupán patrimoniális, hanem bizonyos patriarchális és karizmatikus uralmi jegyeket is fölvett), magunk részéről mégis megmaradunk az eckharti (s a korábbi magyar állam- és jogtörténeti tankönyv szerzői szerint ugyancsak elfogadott) terminológiánál. Hasonlóképpen vélekedünk Mályusz Elemér Max Weber nyomán javasolt „karizmatikus ki- rályság” elnevezéséről, melyet Bónis György sem tudott magáévá tenni. Ugyanis alkotmánytörténeti szempontból a patrimonium és regnum, a földbirtok és királyság, a magánjogi képletek és közjogi szerkezet szerves összefüggését a javasolt megnevezések közül leginkább a patrimoniális monarchia fejezi ki.
A fenti meghatározás két elemet is hangsúlyoz a királyi hatalom megszervezésében: a földbirtokra települő királyi hatalmat és a földbirtokból felépülő egyszerű államüzemet. A patrimoniális államban a királyi hatalom alapja a király által birtokolt magángazdaság és földbirtokmennyiség: az uralkodó ezáltal rendelkezik elegendő mások fölött hatalmat biztosító fegyveres kézzel és gazdasági erővel. A dolog logikájából fakadóan a társadalom, a hatalmi elit számára a földbirtoknagyság fokozása egyben az uralkodói hatalommal való szembeszállás esélyeinek növekedését is jelenti: a naturális gazdálkodást folytató nagybirtok mint gazdasági háttér, a birtokon élők mint kiállítható fegyveresek a királyi hatalom meggyengülésének lehetőségét jelentették. A király közjogi hatalmának materiális alapja „patrimoniuma, azaz örökölt magángazdasága: földbirtoka és a földesúri hatósága alá tartozó népek összessége. Az állammal e korban egyértelmű királyság – a regnum – fogalmában a király közhatalmán kívül  patrimoniumban gyökerező földesúri magánhatalom is bennfoglaltatik. A felségjogok és a király földesúri jogai, az államháztartás és a királyi magángazdaság, az állami hadsereg és a király magánhadserege szinte elválaszthatatlanul egybeforrva jelentkeznek. Az egykorúak szemében a közhatalom erejének fokmérője a királyi magánhatalom terjedelme volt
 

  

urbéri pátens1767: Mária Terézia. A község tisztviselői: bíró, az esküdtek, és a jegyző. A bírót a földesúr 3 jelöltje közül választja a közösség. Az esküdtek és a jegyző választásba nem szólhatott bele a földesúr. A bíró a közösség fontosabb ügyeiben falugyűlést hirdetett.

ítélőmester
előszentesítés
sztogy

corregens (kormánytárs) Amennyiben a magyar trónon nő ült férjét maga mellé vehette a kormányzásban. Működése nem érintette az öröklési rendet, a megbízás a királynő halála után nem élhetett tovább. Az ország rendjeinek jogaira fel kellett esküdjön. Részt vett a kormányzásban, de nem voltak felségjogai.  

földtörvény
virilizmus
kormányzóhelyettes
dikasztériumok
novo ordo iudicirius
 nádori cikkely
lex bethlen
1848:15 tc. vagy 5. már nem emlékszem
főispán kivételes jogköre
1848-as közigazgatási törvények, szabad királyi városok csoportosítása
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.