Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bevezetés a nemzetközi politikába, önellenőrző kérdések II. szemeszter

2010.02.17
Önellenőrző kérdések
Bevezetés a nemzetközi politikába
II. félév

 

 

1.      Mit jelent a „Brezsnyev-doktrína”?

1. A Brezsnyev-doktrína azt jelentette, hogy a Szovjetunió a saját érdekszférájában minden lehetséges eszközt (ha kell katonait is) bevet annak érdekében, hogy a keleti tömb, és azon belül a Szovjetunió biztonsági érdekeit megvédje.

 

2.      Mit jelent a „hídépítés politikája”?

2. A hídépítés politikáját Johnson amerikai elnök hirdette meg, ennek lényege a szovjet érdekszférába tartozó államok politikai „puhítása” volt, azaz a Szovjetunióval történõ szembeállítása az amerikai kapcsolatok fenntartása révén.

 

3.      Mit jelent a „feltartóztatás politikája”?

3. A feltartóztatás politikája annak megakadályozását jelentette az USA részérõl, hogy a Szovjetunió újabb politikai-stratégiai pozíciókra tegyen szert Európában és a világban. 

 

4.      Mit jelent a „szocialista pluralizmus” elve?

4. Minden országnak jogában áll megválasztani társadalmi és gazdasági rendszerét (Gorbacsov kijelentése), azaz a SZU tág mozgásteret biztosít a reformkezdeményezésekhez, ha azok nem jelentenek gyökeres szakítást a marxista ideológiával.

 

5.      Mit jelent a „Breszt-Litovszk szindróma”?

5. Azt, hogy a gorbacsovi szovjet vezetésnek, a birodalmi centrum (a Szovjetunió) megmentése és megreformálása érdekében le kellett mondania a birodalmi periféria (Kelet-Közép-Európa, afrikai térség, Kuba) államai fölötti közvetlen befolyásról.

 

6.      Mit fogalmazott meg az Európa Tanács 1201-es ajánlása?

6. Kimondja, hogy kollektív kisebbségi jogok léteznek, és ezeket a kisebbségpolitikában alkalmazni kell. Másrészt bevezeti a kulturális és a területi autonómia fogalmát. 

 

7.      Miben áll a státusztörvény (2001:LXII. tv.) jelentõsége?

7. Jelentõsége elsõsorban abban áll, hogy közjogi kapcsolatot létesített az anyaország és a határon túli kisebbségek között.

 

8.      Mi a különbség a nemzeti és az etnikai kisebbség között?

8. Az etnikai kisebbség antropológiai, kulturális vagy egyéb jellegzetességekkel rendelkezõ népcsoport, egy államon belül, de nincsen anyaországa. A nemzeti kisebbséget viszont történelmi, nyelvi és kulturális kapcsolatok fûzik anyaországához.

 

9.      Milyen típusai vannak az autonómiának?

9. Individuális alapon keletkezõ jogok: személyi autonómia, kollektív jogok: csoport autonómia (ez jelenthet kulturális, oktatási, vagy területi autonómiát).

 

10.  Mi a monetarizmus három prioritása?

10. Dereguláció (az állam kivonul a gazdaság irányításából) – liberalizáció (a tõkemozgások korlátozásának feloldása) – privatizáció (az állami vállalatok magánkézbe adása, fõleg azokban a szektorokban, ahol az állam nem tudja nyereségesen mûködtetni a vállalatot).

 

11.  Hogyan változtatja meg a globalizáció a gazdaság és a politika viszonyát?

11. „A gazdaság felzabálja a politikát” - azaz immár nem a politika befolyása érvényesül a gazdaságban, hanem a gazdaságé a politikában.

 

12.  Mit jelent a „szabályozott piac” ideálja?

12. Amikor az állam, a civil társadalom és a piac közti egyensúly határozza meg a gazdasági szféra és a politikum viszonyát (David C. Korten).

 

13.  Mit jelent a „munka nélküli társadalom” utópiája?

13. A szolgáltatói szektor fejlõdése és a gépesítés miatt egyre kevesebb embei munkát igényel a nemzeti jövedelem elõállítása, így - egyes közgazdászok és szociológusok szerint - a távoli jövõben a társadalmak munkavállalóinak 20%-a elõállítja a többi 80%-nak is szükséges javakat.

 

14.  Milyen értelemben beszél Fukuyama a „történelem végérõl”?

14. A „történelem vége” a technika és a modernitás által generált társadalmi-politikai fejlõdés végét jelenti. Ebben a kontextusban a liberális demokrácia „az emberiség ideológiai fejlõdésének végpontja”, a „kormányzás végsõ formája” lehet, mert nem tartalmaz olyan belsõ ellentmondásokat, mint a monarchikus államberendezkedés, vagy a totalitárius államok.

 

15.  Mi a liberális demokrácia legnagyobb erénye Fukuyama szerint?

15. Mert összekapcsolja az elismerés iránti vágyat a liberális politikai elvekkel.

 

16.  Mit jelent a „civilizációs paradigma” a nemzetközi politikában?

16. A hidegháború után a világpolitikában a fõ politikai és katonai természetû konfliktusok nem ideológiai rendszerek között törnek ki, hanem a világ fõ civilizációs (kulturális) törésvonalai mentén. A nemzetközi politika fõ konfliktusait tehát már nem a gazdasági érdekek motiválják, hanem az, hogy milyen kultúrkörhöz tartoznak az államok (Samuel P. Huntington).

 

17.  Mit jelent a „megnyerés taktikája”?

17. Az amerikai külpolitika sajátossága, amikor az USA saját rendszerének pozitív oldalát próbálja felmutatni azért, hogy megnyerje magának az ellenséges országokat (Zbigniew Brzeľinski).

 

18.  Mit jelent a „kulturális imperializmus”?

18. Az amerikai politikai modell elsõsorban a kultúra (filmek, nyelv stb.) közegén át terjed (Zbigniew Brzeľinski).

 

19.  Mit jelent a „globális intervencionalizmus”?

19. A nemzetközi politikában bizonyos univerzális elveknek az ENSZ, vagy az államok egy csoportja is érvényt tud szerezni, illetve, hogy az ICC (Nemzetközi Büntetõ Törvényszék) elé lehet majd a nemzetközi jogot megsértõ bûnösöket állítani (Henry Kissinger).

 

20.  Mit jelent a „humanitárius intervenció”?

20. A humán meggyõzõdés (az ember szabadságának és jólétének biztosítása) annyira szerves részét alkotja az amerikai hagyománynak, hogy anyagi és emberáldozattal egyaránt, bárhol a világon érvényt kell szerezni neki (Henry Kissinger).

 

21.  Mit jelent az „egyetlen lehetõség dilemmája”?

21. Oroszország számára Brzeľinski szerint az „egyetlen lehetõség dilemmája” jelenti a kiutat a világpolitikai elszigeteltségbõl. Ez a dilemma azt fejezi ki, hogy Oroszország egyedül az Európa felé való politikai és gazdasági nyitással tudja jelentõsen fellendíteni gazdaságát és visszanyerni világpolitikai súlyát.

 

22.  Mi a tradícionális társadalmak fõ jellegzetessége?

22. A tradicionális társadalmak fõ jellegzetessége, hogy az uralmat egy központi világkép legitimálja, amely általában kultúrvallás.

 

23.  Milyen fõ irányzatokra bontható az iszlám mint politikai ideológia?

23. Tradícionalizmus (példa: Szaúd-Arábia), fundamentalizmus (példa: Irán), modernizmus (példa: Törökország).

 

24.  Mit jelent a „teo-demokrácia”?

24. Az iszlám demokráciákban a politikában az isteni törvények meghatározók, de az egész nép közvetlen hatalma valósul meg, mert az iszlámban a politikai vezetés nem kötõdik társadalmi csoportokhoz, osztályokhoz.

 

25.  Mit jelent a „demokrácia paradoxon”?

25. Ha a nyugati típusú demokratikus intézményrendszert nem nyugati típusú társadalmak veszik át, az általában nativista (nacionalista stb.) és nyugat-ellenes politikai erõket juttat hatalomra (Samuel P. Huntington).

 

26.  Mi a kemalizmus hat alapelve?

26. Republikanizmus, nacionalizmus, populzimus, statizmus, szekularizmus, reformizmus.
 
 Forrás: 2005-2006-os évfolyam
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.